Szerelemjáték! Mindent vagy semmit?

Te mit adnál fel a szerelemért? Házasságot, egy hosszú de silány párkapcsolatot? Házat? Egzisztenciát? Munkát? Karriert? Gyermekedet?  No, egy idealista világban egyiket se kellene. De az élet nem ilyen. Az élet kőkemény és dobja a leckéket. Hagyjuk-e, hogy a szerelem teljesen elvakítsa az elménket?

Beletörődés vagy új szerelem. Rengeteg párkapcsolat jut el arra a pontra, hogy megjavítsuk vagy eldobjuk. Tesszük fel a kérdést, hogy meg tudjuk-e javítani, meg kell-e menteni a kapcsolatot? Ha bejön egy harmadik szereplő jobb élettel kecsegtetve, vajon merünk le lépni? Merünk-e mindent eldobni úgy, hogy nem tudjuk, hogy lesz-e hepiend.

Ismerek olyat aki megtette, és olyat is aki nem. Most nézzük a férfiak szemszögéből a történeteket.

Aki nem tette, ma kétgyermekes édesapa. Megalkudott, erős volt és kitartott a gyermeke mellett majd bevált egy újabb babát. Már az elsőtől is a kapcsolatának a megmentését várta, de saját bevallása szerint csak rosszabb lett. Boldogtalan volt, menekült volna is a kapcsolatból. Lett is volna kivel egy újabb, boldogabb életet kezdeni. De nem tette. Indokai között szerepelt, hogy albérletben élnek, mindketten kis fizetésből. Ha mindent maga mögött hagy, nem lenne semmije. Nincs hol laknia, a gyermektartás is elvinné a fizetésének egy jó részét, és ki lenne szolgáltatva a hátralévő életében. A nőnél maradna minden amiért megdolgozott, ráadásul a gyermek édesanyja se tudná egyedül fizetnie az albérletet. A nő egzisztenciaféltés gyanánt még zsarolta a gyermeke láthatási jogával, apaként amúgy is nehezen viselte volna, ha egy másik férfi neveli a kislányát. Lelki dilemma és anyagiak döntöttek a boldogságáról. Egyszeri gazdasági érdekcsalád. Valaha tudnak-e ezzel a tudattal boldogok lenni, azt majd az idő eldönti.

A másik történetben a férfi lépett, a boldogságot választotta. Beleszeretett egy elvált nőbe, elmondása szerint sohasem volt még ilyen boldog. Feladta a fővárosi munkáját, vidékre költözött az új szerelméhez. A feleségével közös házat eladták, az abból származó pénzt az új kapcsolatába fektette úgy, ő nem biztosított belőle magának hajlékot. Nyilván az új életét látta a szemei előtt, új kedvesét tejben-vajban fürdette. Nem gondolt arra, hogy ez a kapcsolat is véget érhet. Vidéken nem találta meg karrierszámításait, így a házért kapott pénz egy év alatt elfogyott. Ahogy a pénz kopott, a mindennapi gondok kerültek előtérbe. Már eltűnt a rózsaszín köd, már nem volt akkora a szerelem. A nő egyik napról a másikra kidobta a férfit, aki egyik napról a másikra munkanélküli hajléktalan lett.

Ez a férfi két évvel ezelőtt egy csodálatos házban élt a családjával, szakmájában dolgozott, csak éppen hiányzott valami az életéből. Megpróbálta, elbukott. Az első férfi nem próbálta, ő sose tudja meg, hogy nyert volna-e boldogabb életet, vagy a második férfi sorára jutott volna. Valószínűleg mindkét férfi vesztes. Egyik anyagilag, a másik érzelmileg. Nagy kérdés, jobb egy rossz kapcsolatban boldogságot tettetni, vagy ugrani egy nagyot az ismeretlenbe, ahol mindent elveszíthetsz.

Egy nagy tanulsága van történeteknek, úgy könnyű boldog és gondtalan párkapcsolatban élni, hogy nem árnyékolja be semmi a viszonyt. A nehézségek mutatják meg, hogy két ember kapcsolata mennyire erős, ki tudnak tartani egymás mellett a rossz időkben, meg tudják -e közösen oldani a problémákat. Ha szegénységben, betegségben és nehézségekben is működik a kapcsolat, akkor ők tényleg egymásnak lettek teremtve.