{"version":"1.0","provider_name":"Lelki\/T\u00e1rs","provider_url":"https:\/\/lelkitars.cafeblog.hu","author_name":"Onlanyka","author_url":"https:\/\/lelkitars.cafeblog.hu\/author\/onlanyka\/","title":"Kapcsol\u00f3dom hozz\u00e1d..","html":"

Le\u00edrhatatlan az a szeretet, amit ir\u00e1ntad \u00e9rzek. Ez egy m\u00e9lyr\u0151l j\u00f6v\u0151 \u0151si el nem m\u00fal\u00f3 \u00e9rz\u00e9s, egy \u00f6r\u00f6k kapcsol\u00f3d\u00e1s. Lelki sz\u00f6vets\u00e9g. T\u00edz \u00e9ve m\u00e9g nem mertem kimondani az \u00e9rz\u00e9seimet, nem is sejtettem, hogy meddig tart ez a fell\u00e1ngol\u00e1s. Most m\u00e1r tudom, hogy ez nem fell\u00e1ngol\u00e1s. Nem egy hirtelen felrobban\u00f3 szenved\u00e9ly. Ez szerelem volt, ami m\u00e9ly szeretett\u00e9 v\u00e1ltozott az \u00e9vek sor\u00e1n.<\/strong><\/em><\/p>\r\n

\"\"<\/p>\r\n

Nem k\u00f6vetel\u0151z\u0151m, csak k\u00e9rek. K\u00e9rem, azt a nyugalmat, amit csak te tudsz adni. K\u00e9rem, azt a szeretetteljes \u00f6lel\u00e9st, amely gy\u00f3gy\u00edtja a sebeimet, amely visszaadja a szeretetbe vetett hitemet. \u00a0K\u00e9rem, azokat az \u00f3r\u00e1kat, amikor mosolyod elfelejteti az \u00f6sszes gondjaimat. K\u00e9rem, hogy maradj az \u00e9letemben szeretettel, bar\u00e1ts\u00e1gban.<\/p>\r\n

Ezzel szemben nem k\u00e9rem, hogy add fel az \u00e9letedet, nem k\u00e9rem, hogy minden percben velem legy\u00e9l, nem k\u00e9rek t\u00f6bbet, mint amit a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek megengednek.<\/p>\r\n

Itt m\u00e1r nem szerelemr\u0151l, szerelmes \u00e9jszak\u00e1kr\u00f3l van sz\u00f3, csak szeretetr\u0151l. Olyan szeretetr\u0151l, amely kib\u00edrta a s\u00e9relmeket, a megal\u00e1ztat\u00e1sokat, a vit\u00e1kat, a bossz\u00fat, a gy\u0171l\u00f6letet \u00e9s a h\u00e9t \u00e9vig tart\u00f3 t\u00e1vols\u00e1got.<\/p>\r\n

Senkire se tudok \u00fagy hallgatni, mint r\u00e1d. Nem \u00e9rzek k\u00e9sztet\u00e9st a vit\u00e1ra, az ellen\u00e1ll\u00e1sra, a k\u00f6teked\u00e9sre. Elfogadom, amit mondasz. Elfogadom a d\u00f6nt\u00e9seidet. Nem az\u00e9rt, mert feladtam \u00f6nmagamat, egyszer\u0171en mag\u00e1b\u00f3l ad\u00f3d\u00f3an \u00e9rtelek. A Te szemeddel l\u00e1tom a vil\u00e1got. Nem ellened vagyok, hanem veled. Nem b\u00e1ntani szeretn\u00e9lek, hanem meg\u00f3vni. Nem f\u00e1jdalmat szeretn\u00e9k okozni, hanem \u00f6r\u00f6m\u00f6t adni.<\/p>\r\n

Csod\u00e1latos l\u00e9lekkapcsol\u00f3d\u00e1s, elv\u00e1r\u00e1sok, felt\u00e9telek, f\u00e9lelmek \u00e9s negat\u00edv \u00e9rz\u00e9sek n\u00e9lk\u00fcl. Csak n\u00e9h\u00e1ny \u00f3r\u00e1nyi boldogs\u00e1g, amit a puszta jelenl\u00e9ted ad. A kor\u00e1bban megv\u00edvott harcok, v\u00edv\u00f3d\u00e1sok, veszeked\u00e9sek most \u00e9rtek be. Id\u0151 kell ahhoz, hogy az ember felismerje, hogy mi az, ami \u00f6sszetartozik, \u00e9s ami l\u00e9lekben sosem szakad el. Lehet er\u0151szakkal t\u00e1vols\u00e1got tartani, nem tal\u00e1lkozni, nem besz\u00e9lni\u2026 de ennek \u00e1ra van, t\u00fal nagy \u00e1ra. Az elfojt\u00e1sokkal csak magunkat beteg\u00edtett\u00fck meg, valaki hi\u00e1ny\u00e1hoz hozz\u00e1 lehet szokni, elfogadni, de az a pici mozaik darabka mindig \u0171rt fog hagyni, ahogy hagyott is.<\/p>\r\n

Az ut\u00f3bbi t\u00edz \u00e9vben bebizonyosodott, hogy az elenged\u00e9s nem mindig hozza mag\u00e1val a boldogs\u00e1got. Ami j\u00f3 azt nem kell elengedni. Pont ellenkez\u0151leg, meg kell becs\u00fclni, mert ilyen l\u00e9leksz\u00f6vets\u00e9g ezer\u00e9vente akad az ember \u00e9let\u00e9ben.<\/p>","type":"rich"}